Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Hevele Imre

2000. március 25.

Hevele Imre nagykárolyi esperest telefonon beteghez hívták, a megadott helyen senkit sem talált, mire visszatért, kirabolták, közel 150 millió lejes értéktől fosztották meg. A tolvajok alapos helyismerettel rendelkeztek, tudták, hol tartja pénzét a házigazda. Az eset kapcsán Reizer Pál püspök elmondta, hogy az utóbbi időben több támadás is ért egyházi személyiségeket. Szatmárnémetiben Knecht Béla plébánoshoz például fényes nappal törtek be. A rablók a lelkipásztor idős anyját leütötték, s a hozzáférhető értékekkel eltűntek. Ardai Attila kanonokra, a püspökségi iroda igazgatójára meg késsel támadtak, kevesen múlott, hogy nem történt tragédia. Minden esetben megfelelő tájékoztatást adtak a rendőrségnek, eredmény azonban nem volt. Reizer püspök bizonyos összefüggéseket lát az esetek között. Mintha valakik meg akarnák félemlíteni egyházamat és annak papjait, mondta a püspök. /Sike Lajos: "Valakik meg akarják félemlíteni egyházunkat!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

2000. szeptember 8.

A Nagykárolytól 8 km-re lévő Gencs faluban lelkes fiatalok - mert a falu 70-80 római katolikus hívének több mint felét a fiatalok teszik ki - elhatározták, hogy templomot építenek. A faluban ugyanis nem volt római katolikus templom. Egy egészen kis templomot szeretnének építeni, tájékoztatott Hevele Imre nagykárolyi esperes plébános, aki támogatja ezt a tervet. /Nagy Ágnes: Római katolikus templom épül Gencsen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

2007. február 18.

Guia Laurean immár több mint egy évtizede a nagykárolyi Szentlélek plébánia aktív ministránsa. A XII. osztályos fiatalember plébánosa, Borota Ottó ösztönzésére a város roma negyedében élő fiatalokkal kezdett foglalkozni. Hevele Imre, néhai kerületi esperes tűzte ki céljául, hogy bevonja a romákat a plébánia életébe. Szentmise keretében megkeresztelte őket. Később a romák aztán nem jártak a templomba, mely három kilométerre van lakóhelyüktől. Jelenleg egy templomsátor van a romanegyedben. Itt havonta van szentmise és hitoktatás. /Melan Karolina: Az egyház kincsei. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 18./

2016. március 18.

Megmentenék a síremléket 
Évekkel ezelőtt elevenítette fel a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés nagykárolyi csapata azt a kezdeményezést, mely során honvédek sírját keresik fel.
Nemcsak nemzetünk nagyjait illeti meg a dicső főhajtás, hanem azokat is, akik a mieink, Nagykároly szülöttei voltak, s tetteikkel fontos szerepet játszottak az 1848–49-es forradalomban, vallják a nagykárolyi MIK szervezetének tagjai. Ezen indíttatástól vezérelve szervezik meg évek óta azt a főhajtást, mely során felkeresik a Mesterrészi római katolikus és a református temetőben nyugvó egykori honvédek sírját.
A ’90-es évek elején Hevele Imre atya, a nagykárolyi Szentlélek templom plébánosa kezdeményezte azt, hogy a világháborús és az 1848-as katonai sírokat koszorúzzák meg. Egy lelkes csapattal éveken keresztül meg is tette, azonban halálát követően mindez feledésbe merült. Romát Sándor nagykárolyi régész-történész, a MIK titkára, aki maga is a csapat tagja volt anno, szerette volna, ha a MIK felvállalja ezt a feladatot.
„Bár úgy gondolom, nem elsősorban a MIK, sokkal inkább a helyi önkormányzat, érdekvédelmi szervezet feladata lenne mindez, vagy éppen azé az egyházé, amelynek temetőjében az illetők nyugszanak, de ha más nem teszi meg, akkor nekünk kötelességünk cselekedni” — mondta Romát.
A nagykárolyi Mesterrészi római katolikus temetőben nyugszik Kovrig Artúr egykori 1848-as tábori lelkész. Korának megbecsült alakja volt ő, aki a forradalmat követően politikai pályát is befutott helyi szinten. Síremléke ma omladozik, repedések barázdálják. A MIK tagjai, együttműködve a Történelmi Vitézi Rend Nagykárolyi Székének tagjaival, szeretnék az illetékesek figyelmét erre felhívni, hogy történjen valami a megmentése érdekében.
Kovrig sírján kívül még két nagykárolyi szabadságharcos sírjáról tudnak a szakemberek. Sütő Mihály és Tóth Lajos honvéd huszárhadnagy a református temetőben nyugszanak, az ő sírjaik lényegesen jobb állapotban vannak.
Tőtős Tímea. frissujsag.ro



lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998